10.rész
1/2

Sziasztok meghoztam a rész első részét, még ezen a héten hozom a második részét. Nagyon sajnálom hogy nem voltam aktív de most nagyon sokat kell tanulnom a suliba meg egy csomó elfoglaltságom volt/van. Szóval ezer bocsánat. Remélem ettől még olvassátok a blogomat. Remélem nagyon nagy csalódást nem fogok okozni ezzel a résszel de csak ennyire tellett tőlem. Szóval jó olvasást! Blanka xoxo

 Hogy lehettem ennyire hülye? Nem is értem.. De nem is az fáj a legjobban hogy csókolózott azzal a műbabával, hanem hogy azt mondta hogy nem jelentek számra semmit. Gondolhattam volna. Hisz szupersztár miért pont egy átlagos lány kellenék neki, mikor megkaphat akárkit. Éreztem ahogy a lyuk az önmarcangolásom közben egyre csak tágul, és a helyén csak a nagy semmi marad. Amit most tett ezzel kiszakított belőlem egy darabot. Nem hogy kínos helyzetbe hozott de még meg is alázott az a kis liba, szép szóval mondva. Miért engem kellett tönkretennie? Miért? Ez az egy kérdés volt amire muszáj volt választ kapnom. Hirtelen felkaptam a fejemet mert hallottam hogy valaki közeledik felém. Nagy csattogós léptekkel közeledett felém egy fekete alak. Nemsokára már hang is társult a léptekhez.

-Hé Liz! Ugye tudod hogy nagyon gyorsan tudsz futni? Már itt ordibálok vagy 5 perce hogy merre vagy. Egy kicsit sem néztek idegbetegnek.-érkezett meg mellém az egyik bandatag.

-Bo..csá..nat.-szipogtam. Majd éreztem ahogy egy test telepedik le mellém a földre, majd nagy védelmező karjaival átfogja vállaimat, ösztönözve arra hogy fejemet hajtsam vállára. Ott ültünk perceken keresztül a földön. El sem tudom mondani mennyire jól esett ez a baráti ölelés amit Zayntől kaptam. A lyuk a mellkasomban kezdett kicsit összébb húzódni.

-Öhm....nem akarom hánytorgatni a fél órával ezelőtti múltat de mi is történt?-kérdezte kicsit bizonytalanul.

-Hát mit láttál?-feleltem kérdésére egy kérdéssel.

-Csak annyi volt hogy éreztem hogy valaki meglökött, és az a valaki te voltál. Láttam hogy rohansz ki szóval utánad szóltam, de mivel nem néztél hátra ezért utánad jöttem és most itt vagyok.-mesélte Zayn.

-Oké.-fújtam ki a levegőt.-Az volt hogy megakartalak titeket keresni a fellépés után. Benyitottam pár szobába, de sehol sem voltatok. z egyik ajtó mögül zajt hallottam, oda benyitottam....-itt elakadt a hangom- és...és megláttam Niallt csókolózni egy szőke cicababával. Utána veszekedtünk én pofon vágtam Niallt, és innen tudod a történetet.-hadartam el a velem történteket.

Csönd telepedett körénk vagy 5 percre. Gondolom Zayn megemésztette a hallottakat, és én is újra átgondoltam az eseményeket.

-Oké.-nyögte ki- És hogy is nézett ki az a csaj?-fordult felém felvont szemöldökökkel, amitől kényszeresen mosolyra húztam a számat.

-Hát igazából nagyon csinos volt. A haja szőke, hozzá kék szemek, ez minden pasi álma. Plussz még vagy 1 kg vakolat. Sohasem értettem miért kell ennyire túlzásba esni a kozmetikumokkal. Jó nem mondom hogy bűn mert én is használom, de csak minimálisan.-magyaráztam. Közben Zayn filozófus képet vágott, mintha nagyon gondolkodna valamin, aminek a végén meg lett a gyümölcse. Láttam ahogy megcsillan a feje fölött a villanykörte.

- Tudom hogy ki volt az a csaj. A neve Emma Kendrick. Régen volt egy 2 hetes viszonya Niallal, aztán Niall szakított vele.....miattad. Mikor megismert téged akkor dobta. Most úgy látszik megfűzött valami pénzes pasit mert különben be sem engedik de.-fintorgott Zayn.

Hát ez nagyon mellbevágott. Tényleg azért hagyta el ezt a csajt mert engem megismert? Én azt sem tudtam a mai napig hogy szeret. De ha szakítottak akkor miért nyalták egymást? Ezt már tényleg nem értem. Ez túl magas nekem. De ezért a tettéért ha lehetséges még jobban megszerettem, még egy fiú sem teett ilyet értem. Lehet azért mert még nem nagyon volt barátom. De ha tényleg szeret akkor mért csókolóztak? De mivan ha ez az Emma mozdult rá? De akkor is ha így lett volna akkor miért vágott a fejemnek ilyeneket?- Gondolkoztam magamban.
-Tudod ez a lány nem azért volt együtt Niallal mert szerette hanem a hírnévre pályázott, és néha meg is zsarolta minimálisan de tudod milyen Niall ha szerelmes? Mert ő az volt, egy mosollyal kenyérre lehet kenni.-ó csodás ebből leszűrtem hogy hangosan gondolkoztam, de fontos infókat tudtam meg.
-Te tudod hogy Niall milyen mikor szerelmes mert én még csak egy hete, de szerintem öt mindig kenyérre lehet kenni. Ha kértek tőle valamit akkor azt megcsinálja nem?
-Hát nem teljesen de ha te kéred akkor biztosan megcsinálja.-vonta meg a vállát Zayn. Közben eldöltem az ölébe ő pedig átkarolta derekamat. Nagyon jól nézhettünkki igy együtt. Egy tök elegáns pasi ül a földön és az ölében egy szakatt könnyektől eláztatott ruhás lány akinek ki van sírva a szeme.
-Ez nem igaz ő átalában mindenkinek mindent megcsinál.-álltam ki az igazam mellett.
-Liz. Drágám vedd már észre hogy neki te vagy a mindene. Mióta megismert csak rólad beszél. Már a fiukkal azon gondolkodtunk hogy nem vesszük fel a telefont ha hív és nem engedjük hogy átjöjjön, mert már a csapból is te fojtál. Liz olyan jól nézett ma ki.... Liznek de jó illata van.....Liz blablabla. Egész nap ez ment. Teljesen megőrítetted.-simogatta meg a vállamat közben Zayn nehogy megfázzak mert elég hűvös lett.
-És..és még ki tudta rajtatok kívül hogy én tetszek Neki?-kérdeztem már megint összeszorult torokkal.
-Lizzie..rajtad kívül mindenki tudta, csak azt csodálom hogy a sajtó nem jött rá.-nevetett magában.
-Köszö.....nöm.-mondtam egy nagy ásítás közepette.
-Álmos vagy?
-Hát...igen. Hazavinnél?-kérdeztem kifacsarpdott testtel csak hogy a szemébe tudjak nézni nagy kiskutya szemekkel.
-Ezenek a szemeknek nem tudok ellenállni gyere.-óvatosan feltoltam magamat öléből, ő felállt majd felhúzott és elcammogtunk a kocsiáig, beszálltunk és innen üresjárat, mert bealudtam.


Harry szemszöge:

Enyhe szuszogásra keltem ami mellőlem jött és egy édes kis nózihoz tartozott ami történetesen ahhoz  a lányhoz tartozott akiért még az életemet is feladnám. Oldalrafordultam és megláttam azt az édes kis pofit. Megsimogattam arcát mire megmozdult és nagy sajnálatomra az óriásmacija felé fordult ás szorosan átölelte gondolom azt hitte hogy én vagyok. Nem tudtam mit tenni felkellett kelnem, mert hívott a szükség. Hát kikászálódtam és elindultam az illemhely felé. Kinyitottam a szobaajtót, és mint egy tornádó csapott le kedves kis barátnőm kutyusa. Mire én (muszáj kimondanom) felsikítottam mint egy lány, és hátraestem....

2/2
Tudom ez nagyon nukuka de most ennyire tellett Legközelebb hosszabb lesz.:)

Szerencsére nem huppantam akkorát a földre, mert a kezemmel tudtam tompítani az esésemet. Jó kis kellemes nyilalást éreztem a hátsófelem felől. De jó! Épp próbáltam volna felállni amikor "támadóm" megint lecsapott rám, de ekkor már megfogtam.
-Megvagy te kis gazember....azaz gazkislány. Öhm... Megvagy Lexi.-mondtam kicsit zavarodottan.
-Harry.. te mi a francot csinálsz Lexivel, és mi a jó bánatért kell arra keljek hogy te visítasz mint egy kiscsaj.-hallottam meg barátnőm nem épp kedves szavait az ágyból. De teljesen igaza van.
-Bocsánat hercegnőm. WC-re indultam és..-kezdetem.
-Tudod mit? Inkább nem akarom tudni. És végre letennéd azt a szerencsétlen állatot?-kérdezte kérlelő mégis bántó hangon.
-Igen le. És ugyan miért lenne szerencsétlen mikor maga a NAGY HARRY STYLES fogja a kezében?-húztam fel szemöldökömet játékosan.
-Bocsánat.-mondta egyszerűen-Mész a fürdőbe? Mondjuk tök mindegy mivel 2 van. Szóval majd visszajövök emberként, és azt ajánlom te is mosakodj meg mert hát nem vagy a legjobb formádban.
Majd kikászálódott az ágyból elment mellettem és eltűnt a szobája fürdőjében. Ez kicsit furcsa volt sohasem szokott így viselkedni. Itt valami baj van.

Lol szemszöge:

Nagyon nincs kedvem beszélgetni Harryvel, nem az ő hibája csak egyszerűen egy hír miatt vagyok ilyen. Nem akarom neki elmondani, de szerintem már kitalálta hogy van valami bajom. Nagyon feltudja húzni az agyam, ha az éjszaka közepén felhív Zayn hogy Niall meg Liz összeveszett, és hogy magához viszi Lizziet, mert már elaludt. Niallt este hívtam nem vette fel vagy 20x egymás után. Ugy ennyi bajom van. De megoldom. Beszélek mind a kettőjükkel majd kibékítem őket. Halkan felsikoltottam mert most vettem észre hogy idegességemben mennyire erősen fésülöm az eléggé gubancos hajamat. Visszaállítottam magamat valamennyire nyugalmi állapotba és tovább fojtattam a készülődést. Fogmosás közben pittyegett a telefonom jelezve hogy jött egy üzenetem. Perrie írt:

Szia egyetlen testvérkém... Hogy aludtatok Haryvel? Remélem nem csináltál hülyeséget. Ma megvagytok hívva ebédre. Van egy órátok ideérni, és nincs olyan hogy nem jösztök. Puszikállak xoxo Pezz


Már csak ez hiányzott, hogy ezzel a hülyeséggel még jobban felidegesítsen... Hogy aludtatok Harryvel? Remélem nem csináltál hülyeséget... Most komolyan milyennek ismer? Tény hogy egy ideig nem nagyon voltunk jóban...és ez most újra akarja csinálni? Hogy ő a felnőtt én meg a kicsi gyerek? Hát ez nem fog működni Pezz ......most nem.
Úgy döntöttem megint kicsit vadabbra veszem a formát mint régen. Imádtam olyan vad cuccokban járni. Nem tudom miért de megnyugtatott, ahogy egyben Lizt is. Visszabaktattam hát a szobámba előhúztam az egyik kedvenc szerelésen visszarobogtam a fürdőbe majd belebújtam ruháimba.

Kivágtattam a szobámba majd hirtelen megtorpantam. De már késő volt..... Harry ott ült az ágyan anygyali külsővel, én meg úgy néztem ki mint egy női modern katona. Gyorsan lesütöttem a szememet és elkezdetm egymáshoz ütögetni lábfejemet. Mi van ha így nem tetszem neki? Ha csak az aranyos kislányt szereti bennem? Nem..nem gyengülhetek el most...ebben a ruhában nem lehetek nyápic. Határozottan felemeltem fejemet majd ezt mondtam:
-Figyu Pezz írt hogy menjünk hozzájuk szóval indulni kéne mert a város másik felében laknak.-majd gyors léptekkel elindultam az ajtó felé. Lerobogtam a lépcsőn majd megálltam az ajtóban. Nagy meg könnyebülésemre Hazza követett. Felhúzta a cipőjét mint én majd elindultunk a kocsi felé. Épp ültem volna be az anyósülésre mikor Harry megfogta a kezemet és magához rántott. Testem az ő felsőtestének csapódott majd puha ajkait az enyémekre nyomta. Szája ostromolta az enyémet, de én sem voltam rest viszonoztam tettét. Csókunk egyre hevesebb lett majd nyelve átjutást kért a határon, amit persze engedélyeztem neki. Éreztem ahogy a gyomromban a lepkék úgy mozgolódtak mintha RedBullt ittak volna. Viszont furcsa volt, mert egyre kezdett elpárologni az előbb érzett haragom. Vad csókolózásunknak ő vetett végett mert már gondolom nem bírta szusszal ahogy én sem. Muszáj volt mosolyognom, és csak úgy kibukott belőlem.
-Ez egy elég piszkos csók volt. Harry Styles. nem hittem hogy ennyire mocskos éned van.
-Annyira leszek mocskos amennyire te akarod. És ez a csók annyira volt vad amennyire te szexis vagy. Én sem hittem Lola Edwards hogy ilyen éned is van.-mosolygott azzal a csábító féloldalas mosolyával, majd szemmel láthatóan végignézett rajtam.
-Hát ilyen is tudok lenni...-pördültem meg előtte.-De mostmár menjünk mert Pezz leszedi a fejemet.
-Oké.-bólintott majd inyitotta bekem az ajtót. Én beültem mire ő megkerülte a kocsit, beült mellém, és rátaposott a gázra...

9.rész

Sziasztok Emberek! Először is bocsánat a késésért. Másodszor köszönöm szépen az oldalmegjelenítéseket! De mostmár lépjük át a 210et. Harmadszor még mindig várom a kommit. De nem is untatlak titeket tovább itt van az új rész remélem tetszeni fog!

Egész úton a cipőmet néztem és egymáshoz ütögettem mintha az olyan érdekes lett volna. Egész idő alatt Niallon járt az eszem. Nem is értem miért parázok ennyire hisz nem is járunk, holnap lesz ugyan az első randink de akkor is. Teljesen megkavart ez a srác. Egy kezet éreztem meg a vállamon majd egy ismerős hangot.

-Ne aggódj tetszeni fogsz neki.-mintha tudta volna hogy pár perce min kattogott az agyam. Egy mosolyt küldtem felé.-Figyelj szeretnék bocsánatot kérni améirt olyan bunkó voltam veled délelőtt.-szabadkozott. Közben pedig a kezemet az övéi közé zárta.

-Semmi baj, és ami azt illeti én sem voltam valami kedves. Meg tudnál nekem bocsátani.-ültem kicsit közelebb Lolhoz, és tekintetemet az övébe forrasztottam.

-Ez nem kérdés. Óóó úgy szeretlek te ütődött. Na gyere ide had öleljelek meg.-úgy szorítottuk egymást mintha ez lenne az utolsó dolog amit az életünkben csinálhatunk. Adtam egy puszit az arcára majd nevetve elváltunk. Az út hátralévő részét beszélgetéssel töltöttük. Nagy vonalakban elmondtuk egymásnak hogy mi történt velük mikor a fiúkkal voltunk.

-Tudtam hogy elszöktél.-vágott közbe Lol.

-A megvilágásodás öröme.-kontráztam.

-Hát igen ez vagyok én.-majd bevágott egy nagymenő fejet, mire mindkettőnkből kitört a röhögés. Mikor már fuldokoltunk a röhögéstől Dani közbeszólt.

-Lányok örülök hogy gyakoroljátok a fotókra a mosolygást de most már ideje lenne visszavenni egy kicsit visszavenni mert megérkeztünk.-az utolsó szóra mind a ketten felnéztünk és azonnal lefagyott az arcunkól a mosoly.

-Ideje kiszállni.-szólt Eleanor mert teljesen lefagytunk, épp hogy csak levegőt vettünk.-Lányok ne aggódjatok. Liz, Niallnál jobb párt egy ilyen eseményre nem tudnék elképzelni, bár jó ha odafigyelsz rá, mert néha hajlamos kicsit többet inni a kelleténél. Lol, téged ahogy megismertelek, egyből tudtam kersve sem lehetne jobbat találni nálad Harry mellé.-erre a barátnőm kicsit elpirosodott.-Neked csak egyet tudok mondani Harryhez. Sok sikert hozzá.-majd bíztatóan megsimogatta barátnőm karját. Egyszer csak egy hangot hallotunk a hátunk mögül.
-Hát ez fájt Eleanor. Mégis mit akarsz ezzel mondani?-vonta kérdőre a sértődött hang Eleanort.
Hátrafordultunk mert ez a hang ismerősen csengett. Mély férfias hang volt tele pimaszsággal. Ahogy gondoltuk ott álltak előttünk teljes harcidíszben ,mindenki mosolygott, bár a göndörke arcát tettetett értetlenség birtokolta. Mögötte megláttam őt. Szőke fürtjei rendezetten álltak a feje tetején, tengerkék szemei csak ugy csillogtak, szájára kiült az a jellegzetes mosolya mikor láttam ahogyan végigmér. Ettől éreztem ahogyan az arcom a tűz martaléka lesz. Gyorsan lesütöttem a szememet, és éreztem ahogy a szívem a megszokottnál gyorsabban kezd el kalimpálni a mellkasomban. Ahogy a földet pásztáztam megláttam magam előtt két fekete ünnepi cipőt. Felnéztem és szembetaláltam magamat Vele. Reflexből beharaptam az alsó ajkamat, és fél szemmel gyorsan végigmértem a testét. Hogy lehet valaki ilyen tökéletes?
-Szia.-köszöntem-Nagyon szép smoking.-mosolyogtam rá hogy oldjam a feszültséget közöttünk.
Nem válaszol nem tudtam mit kéne csinálnom mikor végre szavak hagyták el a száját.
-Szép lett a hajad. Így jobban tetszik mint az előző. És a ruha...egyszerűen fantasztikus. Viszont te csodálatos és gyönyörű vagy mind ezekkel mind ezek nélkül.-közben szemei fogva tartották az enyémet. Teljeset lefagytam, nem tudtam mit mondani. Még egy fiú sem mondott nekem ilyen szépeket. Persze apán kívül. Teljesen meghatódtam. Fogalmazzunk úgy hogy ettől a 3 mondattól kisebb sokkot kaptam.
-Öhm..-nyögdécseltem-köszönöm.-majd magam sem tudom miért egy gyors puszit nyomtam az arcára.
-Figyelem emberek indulni kéne. Ti tényleg ennyire elmerültetek egymásban? Már 2 perce itt szólongatlak titeket hogy érdemes lenne elindulni mert le fogjuk késni a belépőnket.-szólt ránk erélyesen Lou.
-Nyugodj már meg drágám, nem látod csak szerelmesek. Hagyd inkább békén őket és gyere.-karolt bele Louisba a barátnője és arrébb húzta.
-Gyere induljunk.-mondta lágy hangján Niall.
-Oké.-majd szép lassan ballagtunk egymás mellett a vörösszőnyeg felé.
Útközben éreztem ahogy a mellettem sétáló fiú keze hozzáér az enyémhez majd egymásba fonja ujjainkat. Félő tekintettel felém fordult, mire rámosolyogtam, ő pedig viszonozta. Egy cseppett sem zavart hogy megfogta a kezemet. Sőt, örültem hogy valaki foglalkozik velem. Ahogy egyre közeledtünk a vörösszőnyeg felé úgy nőtt a hangerő és ezzel együtt a szívem dobogásának üteme.
-Ne izgulj, nem olyan rossz. Csak egyet kérek...ne vakulj meg.-viccelődött szőke barátom.
-Kösz ezzel nagyon megnyugtattál.-fintorogtam.
-Szívesen részben ezért is vagyok.-mosolygott az 1000 wattos mosolyával.
-Oké ti jöttök.-szólt oda az egyik rendező.
Ahogy kiléptünk a rivaldafénybe egy csomó fotóssal találtuk szemben magunkat. Próbáltam mosolyogni, de a meglepettségtől csak kényszermosolyt tudtam az arcomra erőltetni. Még jó hogy Niall átkarolta a derekamat mert különben összeestem volna. Az adrenalinszintem az egeket verdeste. Mikor elkezdtek kattogni a gépek rájöttem hogy Niall miért mondta azt hogy próbáljak meg nem megvakulni. Nem tudom hány percig álltunk a paparazzik előtt de nekem egy örökkévalóságnak tűnt. Mikor láttam hogy Liamék elkezdtek integetni és elindultak a hatalmas épületbe ahonnan szólt a zene egy óriási kő esett le a szívemről. Már a végén kicsit sietősre vettem mert elakartam tűnni a tömeg elől és persze húztam magammal Niallt is. Ha ilyen híresnek lenni kösz inkább kihagyom, bár vannak előnyei is. Mint például ez a jótékonyság.
-Hé, hé nyugi már bennt vagyunk. Ilyen rossz volt?-kérdezte majd szorosan magához szorított.
-Nem csak már elegem volt a vakukból. Amúgy te is látod azokat a fehér pöttyöket a levegőben?-kérdeztem fancsali képpel.
-Nem, én már megszoktam, 2 év után te is megfogod szokni.-mosolygott majd bevezetett a terembe ahol elfoglaltuk a helyünket, vagyis csak mi lányok, mert a fiúk elmentek átöltözni mert ell kell énekelniük a One Way Or Another-t. Csak én nem tudtam arról hogy most fel fognak lépni?
-Lol. te tudtad hogy fellépnek?-kérdeztem.
-Nem én sem tudtam de várható volt.-mosolygott.-Legyünk büszkék hogy ilyen aranyos és segítőkész pasiaink vannak.
-Hát ami azt illeti Niall nem teljesen....a pasim.-mondtam lehajtott fejjel és közben a ruhám szélét birizgáltam.
-Hogy hogy nem? Hisz kézen fogva jöttetek meg valamit susmorogtatok plussz ölelkeztetek. Meg olyan cukik vagytok együtt.-hadarta barátnőm.
-Hé hé nyugi nem ugy értettem csak még nem hivatalosan, mert még nem volt meg az első randink és az első csókunk sem.
-Akkor megnyugodtam és mikor lesznek meg az elsők?
Hát holnap megyünk randizni a másikat nem tudom, de egy szót se erről. Meg figyelj mert ők jönnek.-figyelmeztettem barátnőmet.
Elsötétedett az egész terem majd a színpadra irányítottak egy fénycsóvát ami megvilágította a konferálót.
-Kedves vendégeink! Mindenkit üdvözlök itt a Red Nose Day jótékonysági bálján! Nagy örömömre szolgál hogy én konferálhatom fel a világ egyik legsikeresebb fiúbandáját. Ezek a fiúk nagyon sokat tettek ezért az alapítványért. Voltak Ghanaban, ellátogattak egy gyermekkorházba, egy szóval ezek a fiuk fantasztikusak. Hölgyeim és uraim a One Direction!!!!!!!-a végét már ordibálta. A lámpák felgyúltak, elindult a zene, majd megjelentek ők is. Ahogy feltűntek elkezdtek össze vissza rohangálni a színpadon. Harry kellemes hangja kezdte a dalt, majd folytak egymásba a szólamok. Egész idő alatt az én szőke herceget néztem.Látszott hogy mennyire bele éli magát, de nem csak ő hanem a többiek is. Láttam ahogy izzadtságcseppek jelentek meg az arcukon. Olyan átéléssel még senkit sem láttam énekelni mint ezt az öt srácot. A végén akkora tapsvihart kaptak hogy csak zengett az épület. Bár szerintem tőlünk kapták a felét. A fiúk zihálva mentek le a színpadról. Nekem sem kellett több azonnal megindultam az öltözőjükhöz, már csak egy gond volt....nem tudom hogy hol vannak. Már a folyosón voltam, de nem tudtam mere induljak el. Végül jobbra indultam és benyitottam az egyik ajtón. De csak a takarítószertár volt az. Tovább indultam. Már a harmadik ajtón nyitottam be amikor valami zajt hallottam egy másik ajtó mögül. Gyorsan odasiettem majd benyitottam. Amit láttam teljesen letaglózott.
-Niall te meg mit csinálsz?-kérdeztem elhaló hangon.
-Öhm...Liz én meg tudom magyarázni. Kérlek adj egy percet!-esedezett.
-Ez a te kis barátnőd?-kérdezte az előbb Niallt faló szőke hajú lány lenéző hangon.
-Te jobb lesz ha azonnal elmész Jessi.-mondta lecsukott szemmel Niall aki még mindig egy helyben állt.-És soha többé nem szeretnélek látni..soha.-mondta és láttam ahogy ökölbe szorul a keze. Közben bennem egyre csak gyülemlett a könny a gyűlölet a csalódottság. A torkomat már folytogatta a sírás. Éreztem a gombócot. A csaj felállt elindult de előtte odament Niallhoz és az arca felé nyúlt, de Niall elkapta a kezét.
-Csak menj el.-mondta szaggatottan.
-Az előbb még élvezted. Na mindegy.-majd gonoszan mosolyogva kiment.
-Most mond meg ez kinek volt? Mert hogy nekem és neked sem az biztos.-kezdtem el egy kicsit magasabb hangnemmel mint ahogy kellett volna.
-Liz teljesen igazad van csak had magyarázzam meg.-jött közelebb.
-Ne gyere közelebb.-figyelmeztettem.-Hogy tehetted ezt?
-Csak egy percet adj.
-Hogy lehettél ilyen? Én biztam benned pedig még nem is járunk és még csak 1 hete ismerlek. És én mégis bíztam benned. Nem is tudom miért még én voltam a hülye hogy bedőltem neked. Hát ez kész...-és már potyogtak is a könnyeim.
-Hm..igazából igazad van. nem is tudom hogy miért töröm magamat végül is nem is járunk. Nem is tudom miért érdekel engem hogy tudd hogy miért történt. Nem is ismerlek teljesen. Lehet csak a hírnév miatt vagy velem. Nem tudom jobban belegondolva nem is számítasz semmit nekem, nem is tudom miért is érdekeltél. Nem számítasz semmit, semmit.-ezzel betelt a pohár. Közelebb léptem hozzá és pofoncsaptam. Sarkon fordultam kiszáguldottam a szobából és egyenesen az ajtó felé haladtam. Beleütköztem pár emberbe, és néhányan utánam is szólak. De csak egy hang volt ismerős. A Zayné. De nem nagyon érdekelt én csak száguldottam. Már kint voltam az utcán amikor nem bírtam tovább. A sírás elvette az erőmet. A földre rogytam és sírtam. Közben éreztem egy óriási lyukat a mellkasomban. Hogy tehette ezt velem? És ha ennyire kiborultam tőle akkor tényleg és visszavonhatatlanul szeretem.....