Összes oldalmegjelenítés

2013. szeptember 20., péntek

5.rész
Na sziasztok!! Remélem ez a rész is tetszeni fog bár ez elég uncsika lett! Lehetne egy kérésem? Szeretném ha meglenne a 100 oldalmegjelenítés és 1 komminak is örülnék ha ezek megleszenk jövőhéten jövök a kövi résszel. Na pusszi!! <3
Mikor beléptünk az ajtón  minden szem ránk szegeződött. Nagyon kényelmetlenül éreztem magamat mert utálok a középpontban lenni. A feszengésemet Lou érces hangja szakította meg.
-Harry hol a francban voltál? Ugye tudod hogy 2 óra múlva dedikálás?
-Igen tudom bocsi csak elaludtunk. Mármint én aludtam el.-mentegetőzött a mellettem álló fiu.
-Mi? Elaludtatok?-kérdezte Liam kicsit furcsán.
-Hát az a helyzet hogy Liznél aludtam. De tényleg nem történt semmi. Csak beszélgettünk.
-Aha értelek. De menj azonnal készülódni légyszives.-utasította Louis.
Szinte majdnem egy időben azzal hogy Harry felment megérkezett két lány gondolom Louis és Liam barátnői lehettek mert a két említett fiu egy egy csókkal köszöntötték őket. Lou egy magas hullámos barna hajú lányhoz ment oda, Liam pedig a mellette álló valamivel alacsonyabb szintén hullámos hajú lányhoz ment oda. De neki világosabb haja volt.
-Liz bemutatom Dani-t meg El-t.-mondta Lou majd a barátnőjére mosolygott.
-Sziasztok Elizabeth Ross vagyok de csak szólitsatok Liznek.-üdvözöltem őket.
-Szia én Eleanor Calder vagyok ő pedig itt Danielle Peazer.
-Örölük hogy megismerhettelek.-mondta Danielle.
-Sziasztok csajok hát ti?-rohanta le őket Lol meg Perrie.
-Gondoltuk elmehetnénk kicsit vásárolgatni míg a fiuk autogrammot osztanak.
-Na mit szólsz Liz?-kérdezte Lol.
-Persze szívesen.
 
A kocsiban:
 
-Na lányok akkor mindent tudtok? Hogy hányra kell visszajönni meg hova?-kérdzete aggodalmaskodóan Liam.
-Igen igen mindent tudunk. Ne izgulj csak vásárolni megyünk.-nyugtatta a barátnője.
Én mereven bámultam magam elé és gondolkoztam. -Ma még nem is beszéltem Niallal. Mondjuk nem is nagyon kereste a társaságom. Én szívesen beszéltem volna vele de nem volt rá idő. Olyan rossz.. Bánt hogy hozzám se szól. De miért görcsölök ezen? És mégis miért érdekel engem hogy beszélünk-e vagy sem? És miért beszélek magamban?-Időközben megérkeztünk, és kiszálltunk-
-Na akkor sziasztok. Mi most bemegyünk.. egyedül... nem is kapok még egy ölelést sem.-kezdte Lou. Erre mind értelmetlenül néztünk rá. Kivéve El-t aki fogta az adást és gyorsan adott Lounak egy búcsúcsókat majd elkezdett mindket húzni maga után.
-Sziasztok!-ordibáltuk vissza a lányokkal együtt mert mi nem is tudtunk elköszönni.
 
Nevetve mentünk végig az utcán egészen a bevásárlóközpontig.
-Na  csajok készen álltok?-kérdezte El.
-Ez nem kérdés indulás.-vágtuk rá gyorsan.
Első utunk a legnagyobb butikba vezetett. Már mindenki elmondta hogy mit szeretne venni csak én maradtam néma, mert inkább Niall körül forogtak a gondolataim.
-Hahó Liz? Perr hívja Lizt. Élsz még?
-Ja igen, bocsi. Tessék?
-Te mit szeretnél venni?
-Nem tudom. Majd azt fogom megvenni ami nekem is meg nektek is tetszik. Ugy jó?
-Aha. Na gyere menjünk keresgélni.-ujjongott Perr.
-Te dilis vagy. De ezért szeretlek.
-Tudom.-mondta, majd magávalhúzott.
A nap végére mindenki talált magának valamit, még én is. Tetszik is amit vettem, remélem majd Niallnak is tetszeni fog. Mi? án most komolyan ezt mondtam? Vagyis gondoltam. Azt tudom hogy bejön de hogy ennyire? Na mindegy. Megnéztem a telómon hogy hány óra van. Majdnem szívrohamot kaptam mikor ránlztem az órára.
-Cs..csajok!
-Mi van?
-Nézzétek mennyi az idő!-majd feléjül mutattam a telefonomat.
-Már 2 órája otthon kéne lennünk. Már hat óra van.-kelt ki magából Lol.
-Ez még nem minden.-folytattam.-5 nem fogadott hívás Niall-től,és kettő Harry-től.
-Nekem 10 nem fogadott Liamtól.-mondta Dani.
-Ugyanennyi Zayntől.-folytatta a sort Perrie.
-Engem nem hívott Lou.-beszélt nyugodtan El.
-És nem vagy csalódott?-kérdeztük szinte egyszerre.
-Csajok. Nem mert Lou bízik bennem és tudja hogyha én vásárolni indulok az nem 2 perc.-nevetett. Olyan aranyosak gondoltam magamban.
-Engem Hazz hívott 15x.-lehelte alig hallhatóan Lol.
-Azta valakinek nagyon fontos lehetsz.-villantott egy huncut mosolyt Perrie.
-Nem ... mindegy hagyjuk. Csak menjünk haza.
 
30 perccel később:
 
-Hazatértek az elveszett bárányok!-kiálltott fel lou majd odaszaldt barátnőjéhez és adott egy puszit a szájára.
-Hol voltatok? Nem ugy besz..-kezdte volna Liam de Dani a szvéba vágott.
-Liam hagyd. Mindjárt elmagyarázom, de előtte-majd ránézett El-re és összemosolyogtak- DIVATBEMUTATÓ!!
-Hogy mi?????-kérdeztem meglepődve és az egész fejem égett azt hittem hogy ott helyben elovadok.
-Nyugi nem fogunk lehurrogni.-"bíztatott" Lou.
-Nagyon kedves vagy köszönöm.-majd játékosan vállbabokszoltam egy kicsit nagyobb erővel mint ahogy kellet volna.
-Au! Jól van na bocsi.
-Na légyszi nem eszünk meg.-bátorított Harry.
-Na jó,de csak azért mert Lou olyan szépen kérte.-vigyorogtam majd kinyújtottam a nyelvem répaszeretó barátomra. Felcammogtunk a fürdőbe, és kezdetét vette a készülődés. Eleanor, Perrinek Lolnak meg nekem a sminkünket csinálta. Dani pedig a hajunkat. Ők kisminkelték saját magukat, majd valahogy hárman ügyeskedtünk valamit a hajukkal. Végül felvettük a ruhákat.
Dani írt egy üit Limnak hogy kész vagyunk. Liam visszaírt hogy mehetünk kész a kifutó. Mi gyorsan lefutottunk a lépcsőn a fiuk addig eltakarták a szemüket. A szívem egyre gyorsabban kezdett verni, utálom ha engem bámulnak. A sorrend a következő volt: Dani Perrie Eleanor Lol és végül én. Elkezdtük Dani végigsétál az ideidtlenes kifutón. Ami ugy nézett ki hogy a földre egy ovális alakban lerakták a pánákat. Mondhatom óriási és kell ahhoz hogy ezt kitalálja valaki.
Dani ruhája:
Perrie ruhája:
Eleanor ruhája:
Lol ruhája:
Az én ruhám:
Mire leértem a "kifutórol szédültem éreztem ahogy az arcom elvörösödik és csak mosolygok kínomban mint egy vadalma. Elég kényelmetlen volt olyan emberek előtt elsétálni akiket csak 2 napja ismerek. Minenki arcáról le tudtam olvasni hogy tetszik nekik de egy valakiéről nem. Nem tudom  hogy mi a baja, ma még nem is beszéltem vele. Olyan rossz, hogy így viselkedik. Lehet hogy bántja valami de én nem tudok segíteni neki mert nem tudom az okát a viselkedésének.
-Na lányok ugye hogy nem volt rosz? Szerintem csodás voltál Liz. Meg persze mindenki-mondta Lou.
-Hát tűrhető volt de nem ismételjük meg.-szögeztem le mert láttam hogy felcsillant a szeme.
-Ki éhes?-ordibált a konyhából Harry.
-Én nem.-közölte velünk a szőkeség és felment gondolom a szobájába.
-Mi? Niall nem éhes? Na jó vagy szerelmes vagy beteg. Liz csináétál vele valamit?-kérdezte Liam.
-Én nem rám ne nézz..védtem meg magamat.-De utána megyek ha nem baj.
-Nem menj csak de aztán semmi rosszalkodás.-figyelmeztetett Loui.
Kinyújtottam rá a nyelvemet és két lépés múlva már fenn voltam az emeleten. Elmentem a folyosó végére Niall szobájához, és bekopogtam. Hallottam hogy gitározik. Nem kaptam választ de nem tudtam megállni hogy ne nyissak be. Ott ült a szobája közepén a gitárával és énekelt. Ha jól tudom az 'Over Again'-t. Felnézett rám és láttam az arcán hogy mennyire kolyan gondolja a dalt és a tekintete bocsánatért esedezik. Egy könnycsepp szökött a szemembe, ami valamilyen csoda folytán megsokszorozta magát és a végén már ömmlött a könny a szememből. Mikor befejezte a dalt én a nyakába ugrottam és eldőétünk a padlón.
 
 
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése