7.rész
Majdnem csók.....
Majdnem csók.....
Először is elnézést a késésért ami inkább fokozott csúszás volt. De tényleg nem volt rá időm, sajnálom de most itt van a kövi úgyhogy juppiiiiii!!! Tudom nem lett valami hosszú de azért megteszi.Ennek a résznek egy címet is adok ha nem baj mert annyira illik rá.A kövi rész 160 oldalmegjelenítés és még mindig 1 kommi után jööne. Tényleg legyen már meg az az 1 komi nem nagy kérés csak legyen komi. Jöhet hideg meleg mindennek örülök. Kösszi!! xoxo
Lol szemszöge:
Liz elment "aludni" vagy legalább is ezt mondta. Szerintem van e mögött valami. De most nem erre koncentráltam hanem arra a személyre aki előttem ült, akit mióta megláttam szeretek. Nem tudom hogy miért, csak úgy. Maga az egész ember vonzó, hűt még ha megvillantja azt a féloldalas mosolyát. Láttam hogy szólásra nyitotta a száját de nem jött ki hang a torkán. Gyorsan be is zárta.
-Igen?-bátorítottam. Fogalmam sincs hogy mit akarhat mondani. Lila gőzöm sincs ne tudom mi fog belőle kisülni ha ilyen nehezen mondja el.
-Lol....én..öhm. Az a lényeg hogy.....vagyis....azt akarom mondani......hmm...szeretlek.-nyögte ki végül. Gyorsan lehajtotta a fejét én meg csak meredtem magam elé mint egy baba. Fel sem fogtam mit mondott. Hogy engem szeret Ő? Az lehetetlen. Pont én? Nem mintha nem örülnék neki örömömben sikítani tudnék de valahogy tartottam magamt.
-Fú....hát..én nem tudom mit szoktak ilyenkor mondani.-kezdtem a mondókámat-Végül is....miért is kéne tudnom. Most te tényleg kimondtad azt a szót?
-Igen. Tudod csak azt akartam hogy tudd. Tényleg nem várok el tőled semmit....-mondta még továb is de félbeszakitottam.
-Ami azt illeti én is elakartam mondani neked ugyanezt.
-Tényleg?-nyíltak nagyra a szemei és láttam ahogy megcsillannak.
-Tényleg. Tudod mikor személyesen is megismertelek, tudtam hogy nem olyan vagy amilyennek a sajtó leírt. Nem vagy nőcsábász mert mióta ismerlek még egyszer sem láttam melletted egy lányt sem. Törődsz az emberekkel, még azokkal is akiet nem ismersz, és ez nagyon nemes dolog talán ezért is kedveltelek meg annyira, ami már nem is kedvelésnek számít inkább. Az a lényeg hoyg én is szeretlek.
-Még sohasem mondtak nekem iyleneket. Köszönöm. És azért nem láttál mellettem azóta lányt mióta megismertük egymást mert azt szeretném ha mostmár csak te lennél az egyetlen lány akit látnának az oldalamon.
Erre nem tudtam mit mondani, annyira megható volt. Ilyen szépeket még sohasem mondott nekem senki. Éreztem ahogy a sírás elkezd folytogatni, egyre feljebb jön majd éreztem ahogy elkezd egyre jobban nedvesedni a szemem, majd végül összeállt az első könnycseppé és végiggördült az arcomon. Sajnos ezeket még több könnycsepp követte.
-Hé mi a baj? Ne sírj. Gyere ide.-majd magáhozhúzott. Az arcomat belefúrtam a mellkasába. Ettől kicsit jobb lett, de amikor belepuszilt a hajamba azt hittem ott olvadok el a kezeiben olyan jól esett a törődése. Csöndben várt míg lenyugszok közben szorosan magához szorított. Mikor már kellően lecsillapodtam, eltoltam magam a mellkasától (ami vagy ötszöri próbálkozásra sikerült) és elé ültem törökülésben és rápillantottam a pólójára. Ahogy gondoltam egy óriási vízfolt volt a helyén.
-Ó sajnálom hogy összevizeztem a pólódat. Tényleg nem szándékos volt.-mondtam.
-Semmi baj. De tudod hogy lehetne láthatatlanná tenni?-majd selytelmesen mosolygott.
-Hogyan?-kérdeztem félénken. Jobban meggondolva nem biztos hogy akartam tudni.
Nem is válaszolt csak mosolygott és egyre közeledett felém, én pedig egyre csak hátráltam. Mit akarhat?
-Na, nem harapok!-látta hogy nem hiszek neki. Jólis gondolta mert kiszaladtam a szobából, egyenesen le a lépcsőn...mentem volna de elkapott felvett a vállára és elindult szép nyugisan valamerre.
-Na tegyél le! Nagyon nehéz vagyok. Kérlek.-kérleltem.
-Most nem tárgyalok veled mert elfutottál, és nem is vagy nehéz.-ellenkezett.-Fejeket behúzni ajtófélfa.-gyorsan behúztam a fejemet. Már csak arra eszméltem fel, hogy a zuhankabinban állunk és Harry arcán még mindig kaján vigyor ül.
-Ugye ezt nem gondoltad komolyan?
-Miért nem? 3,2,1 és zuhany!!!!!!!!!!
-ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ ez nagyon hideg!!
-Tényleg és akkor most??-és az arcom felé irányította a zuhanyrózsát.
-Hát így áll a helyzet?-kérdeztem.Kicsavartam a kezéből a zuhanyfejet és egyenesen a mellkasa felé orányítottam közben átkapcsoltam a leghidegebb fokozatra. Erre sikított egy óriásit. Én meg csak röhögtem.
-Ez nem vicces!-vágta be a durcit.-Én nem ilyen hideggel locsoltalak le!
-Nem te mondtad hogy elakarod onnan tüntetni azt a foltot? Azt nem mondtam hogy meleg vízzel.-vágtam vissza és válaszomat egy elégedett mosollyal kísértem.
-Nehezebb dió leszel mint az képzeltem.-majd rámmosolygott és elzárta a vizet. Nagy csúszkálások közepette kikászálódtunk a kádbólés elbotorkáltunk a szobámig. Amikor bementünk és az ágyam mellé értünk akkor játékosan meglöktem Hazza vállát, aki nem gondolta hogy most van kedvem őt vállbabokszolni, valahogyan fogalmam sincsen hogy hogyan, szerintem megbotlott a lábában a lökéstől, de nem is ez a lényeg, az ágyra dölt ahova sajnos engem is magával húzott, és egyenesen a nedves mellkasára estem. Éreztem ahogy emelkedik és süllyed a mellkasa. Éreztem a szívének dobogását, és természetesen izmai megfeszülését amikor az arcunk közel volt egymáshoz.
-Közelebbről még szebb a szemed.-mondta mire teljesen elvörösödtem muszáj voltam lehajtani a fejemet.
-Harry..-mondtam még mindig lehajtott fejjel-akkor most mi van köztünk?-mondtam ki azt a kérdést amire sehogy sem találtam választ.
-Hát az én érzéseimben biztos vagyok, a tieidet meg csak remélni tudom.-jött a válasz.
-Nem értetted amikor a szemedbe mondtam hogy sz..szeretlek?-kérdeztem.
-De értettem de mostmár biztos vagyok benne.-nagy csönd következett még mindig rajta feküdtem és az arcunk vészesen közel volt egymáshoz.-Lenne kedved mondjuk hétfőn eljönni velem egy randira?
-A legnagyobb örömmel!-mondtam és majd kicsattantam a boldogságtól.
-Tudom hogy mindig az első randin szokott elcsattanni az első csók de nem tudok uralkodni magamon, nem bánnád ha megszakítanánk ezt a szokást?
-Egyáltalán nem.-mondtam a legnagyobb örömmel. Ezzel elkezdett az ajkunk közeledni egymáshoz már csak miliméterek választották el egymástól a szánkat...... amikor megcsörrent Harry telefonja, mikor ő nagy szitkozódásba kezdett.
-Ez lehetelen miért mindig velem történik ilyen????-bosszankodott.-Igen?-szólt bele feldúltan a telefonjába.-Lizéknél, miért?-.....-Ami azt illeti igen...-...-Oké szia.-csapta le a telefont. Nem fagattam hogy ki volt az mert semmi közöm sincs hozzá, ehjett arra lettem figyelmes hogy a szemhéjaim egyre kezdek nehezedni.
-Álmos vagy? Hahó Lol??-halottam meg érdes hangját.
-Mi? Ja igen bocsi. Majd megkapod máskor a kis puszit jó?
-Hát ha már eddig vártam igazán nem számít még két nap.Akkor jó éjszakát neked. Azért egy jóéjtpuszit kaphatok?-kérdezte boci szemekkel.
-Igen-mondtam nevetve. Majd adtam egy cuppanósat az arcára.-De mostmár tényleg aludjunk. Jó éjt!
Majd leoltottam a lámpát.
-Hogyan?-kérdeztem félénken. Jobban meggondolva nem biztos hogy akartam tudni.
Nem is válaszolt csak mosolygott és egyre közeledett felém, én pedig egyre csak hátráltam. Mit akarhat?
-Na, nem harapok!-látta hogy nem hiszek neki. Jólis gondolta mert kiszaladtam a szobából, egyenesen le a lépcsőn...mentem volna de elkapott felvett a vállára és elindult szép nyugisan valamerre.
-Na tegyél le! Nagyon nehéz vagyok. Kérlek.-kérleltem.
-Most nem tárgyalok veled mert elfutottál, és nem is vagy nehéz.-ellenkezett.-Fejeket behúzni ajtófélfa.-gyorsan behúztam a fejemet. Már csak arra eszméltem fel, hogy a zuhankabinban állunk és Harry arcán még mindig kaján vigyor ül.
-Ugye ezt nem gondoltad komolyan?
-Miért nem? 3,2,1 és zuhany!!!!!!!!!!
-ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ ez nagyon hideg!!
-Tényleg és akkor most??-és az arcom felé irányította a zuhanyrózsát.
-Hát így áll a helyzet?-kérdeztem.Kicsavartam a kezéből a zuhanyfejet és egyenesen a mellkasa felé orányítottam közben átkapcsoltam a leghidegebb fokozatra. Erre sikított egy óriásit. Én meg csak röhögtem.
-Ez nem vicces!-vágta be a durcit.-Én nem ilyen hideggel locsoltalak le!
-Nem te mondtad hogy elakarod onnan tüntetni azt a foltot? Azt nem mondtam hogy meleg vízzel.-vágtam vissza és válaszomat egy elégedett mosollyal kísértem.
-Nehezebb dió leszel mint az képzeltem.-majd rámmosolygott és elzárta a vizet. Nagy csúszkálások közepette kikászálódtunk a kádbólés elbotorkáltunk a szobámig. Amikor bementünk és az ágyam mellé értünk akkor játékosan meglöktem Hazza vállát, aki nem gondolta hogy most van kedvem őt vállbabokszolni, valahogyan fogalmam sincsen hogy hogyan, szerintem megbotlott a lábában a lökéstől, de nem is ez a lényeg, az ágyra dölt ahova sajnos engem is magával húzott, és egyenesen a nedves mellkasára estem. Éreztem ahogy emelkedik és süllyed a mellkasa. Éreztem a szívének dobogását, és természetesen izmai megfeszülését amikor az arcunk közel volt egymáshoz.
-Közelebbről még szebb a szemed.-mondta mire teljesen elvörösödtem muszáj voltam lehajtani a fejemet.
-Harry..-mondtam még mindig lehajtott fejjel-akkor most mi van köztünk?-mondtam ki azt a kérdést amire sehogy sem találtam választ.
-Hát az én érzéseimben biztos vagyok, a tieidet meg csak remélni tudom.-jött a válasz.
-Nem értetted amikor a szemedbe mondtam hogy sz..szeretlek?-kérdeztem.
-De értettem de mostmár biztos vagyok benne.-nagy csönd következett még mindig rajta feküdtem és az arcunk vészesen közel volt egymáshoz.-Lenne kedved mondjuk hétfőn eljönni velem egy randira?
-A legnagyobb örömmel!-mondtam és majd kicsattantam a boldogságtól.
-Tudom hogy mindig az első randin szokott elcsattanni az első csók de nem tudok uralkodni magamon, nem bánnád ha megszakítanánk ezt a szokást?
-Egyáltalán nem.-mondtam a legnagyobb örömmel. Ezzel elkezdett az ajkunk közeledni egymáshoz már csak miliméterek választották el egymástól a szánkat...... amikor megcsörrent Harry telefonja, mikor ő nagy szitkozódásba kezdett.
-Ez lehetelen miért mindig velem történik ilyen????-bosszankodott.-Igen?-szólt bele feldúltan a telefonjába.-Lizéknél, miért?-.....-Ami azt illeti igen...-...-Oké szia.-csapta le a telefont. Nem fagattam hogy ki volt az mert semmi közöm sincs hozzá, ehjett arra lettem figyelmes hogy a szemhéjaim egyre kezdek nehezedni.
-Álmos vagy? Hahó Lol??-halottam meg érdes hangját.
-Mi? Ja igen bocsi. Majd megkapod máskor a kis puszit jó?
-Hát ha már eddig vártam igazán nem számít még két nap.Akkor jó éjszakát neked. Azért egy jóéjtpuszit kaphatok?-kérdezte boci szemekkel.
-Igen-mondtam nevetve. Majd adtam egy cuppanósat az arcára.-De mostmár tényleg aludjunk. Jó éjt!
Majd leoltottam a lámpát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése